CSÁKÁNY (évezredek, ha találkoznak)

 avagy csácsumicsók

Eljött az ideje a nagy nyári semmihórukknak, vagyis végre mindannyian nekiveselkedhetünk a neszesemmifogdmegjól-típusú aktív pihenésnek. Én főállású fizetett udvari bolondként idén nyáron a lélekfeltöltő élménygyűjtést kreatív környezetben, két részben tervezem eltölteni. Először néhány hetet egy emnullás menti lepukkant logisztikai szolgáltató központban töltök majd el, ahol a váltott műszak előnyeit maximálisan kimaxolva a telep egyetlen dízelüzemű villástargoncájának a csilivili csupaüveg kabinjában hasznosítom a vezetési ismereteimet, majd mindezt követően egy meg nem nevezett tolnai kisváros főterének a felújításán egy "fogjuk meg és vigyétek" munkacsoport mentoraként fogom az össznépi semmittevést koordinálni. Uniós támogatások természetesen willkommen, az új számlatömböm nem marad üres semmi esetre sem. Az előző számlatömböm sajnos az előlegszámlákkal már megtelt, bár a számlázott tételek számát mindig megpróbálom a végösszeg végére barátságtalan módon elhelyezett, és az indokolhatónál néggyel több nullával csökkenteni, sajnos igyekezetem hiábavaló. Brüsszel, így szeretlek! A luxuspihenéshez a rendelkezésemre áll majd egy légkondis, all-inclusive irodakonténer, valamint egy gondosan válogatott, hi-tech, "acél szentesíti az eszközt"  kéziszerszámgyűjtemény, benne többek között a kedvenc csákányom. Imádom nézegetni, ahogy velem együtt pihen. A közös nagy pillanataink egyikét megörökítettem, és most meg is osztom veled.

A nyele szénizotópos vizsgálatok alapján egy i. sz. 962 nyarán készített szerves alapanyagú, kézzel megmunkált célidom, amit egy alig használt, nem dohányzó, korának megfelelő állapotú és rendszeresen karbantartott hölgytulajdonostól legális módon, közös megegyezéssel származtattam, de ennél is büszkébb vagyok arra a rejtett, egyedi részletre, amit a fotón nem láthatsz, ugyanis az antik nyél másik oldalán olvasható az őseink által hanyag eleganciával odavetett "vote4bombahoppa forever" rovásírás díszítés. Mestermű! Amennyiben nem ápolsz a rovásírás ábécével bensőséges kapcsolatot, akkor a felirat értelmezésében a kopjafa.hu siet segítségedre.

A csákány feje valamivel fiatalabb, ez ezer évvel később, az előző évezred utolsó évszázadának a második felében a vas és acél országában, a Salgótarjáni  Acélárugyár kovácsoló üzemében készült. A Nógrádi Népújság 1962.  november 17-én megjelent írása szerint a modern üzemben az innovatív munkaszervezésnek és a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a brigád a csákánygyártás összes munkafolyamatát önállóan végezte, sőt a tökéletesre törekvő munkacsoport a minőségi ellenőrzést is maga végezte el. 

Az újságcikkből megtudhatjuk, hogy a terven felül elkészült csákányok a szocialista exportpiacokon építették a szebb jövőt. Viszont az ilyen propaganda cikkek mindig mélyen hallgatnak a teljes igazságról. Te, kedves olvasó, mindennek teljes tudatában vagy, ezért a végső, örök igazságot kutatva nagyon helyesen és rendszeresen olvasod ennek a blognak a tényfeltáró írásait. Nos, az igazság az, hogy 1962-ben a nógrádi üzem egyetlenegy csákányt gyártott, és azt is bombahoppa megrendelésére. Persze a korszellemnek megfelelően a gyártáshoz szükség volt az MSZMP Központi Bizottságának írásos engedélyére is. A darabot az üzem bombahoppa kérésének megfelelően egyedi megjelölésektől mentesen szállította, továbbá a vasműben felhasznált különleges ötvözetnek és az elkészült termék szakértő hőkezelésének köszönhetően az 1962-ben készült csákány 2021-ben is büszkén látja el mindennapos feladatait. 

N.B.: Tudnod kell, hogy ez a cikk nem a csákányról szól. És nem, nem is a csákány a három évezredet átölelő történetéről szól. Ez a cikk arról szól, hogy bombahoppa ismét jól megérdemelt szabadságra megy, és tiszta szívvel ajánlja Neked is, hogy vedd ki azt a szabit, és pihenjél! Túl hosszú az élet ahhoz, hogy végiggürizd!